A civil társadalom jelképe: A „fénytenger“
1993. január 23-án 300 000 ember gyűlt össze a bécsi Heldenplatzon az idegengyűlölet ellen. A „fénytenger“ a Második Köztársaság legnagyobb tömeggyűlése volt, amelyet az újonnan alapított SOS Mitmensch kezdeményezés szervezett.
„Szeretnék köszönetet mondani az SOS megannyi önkéntesének, és szeretném meghívni Önöket, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Ma este még nem fejeződött be. A rendezvény bár ezen a helyen véget ért, de a szívünkben, a gondolatainkban folytatódnia kell és folytatódni fog. Lássunk munkához az összetartozásért, egy új politikáért: osztrák és más nemzetiségű állampolgárok együtt ebben az országban.“
Ezt kívánta a kezdeményezés egyik híres támogatója, André Heller művész. A szervezők kinyilvánított célja a heldenplatz-i tömeggyűlés újraértelmezése volt. Az 1938. márciusi ujjongó tömeg képét a szolidaritásért és a rasszizmus ellen kiálló tömeg képével kívánták szembeállítani.
De vajon miért vonultak akkoriban ennyien az utcára?
Ez egy reakció volt a Jörg Haider vezette FPÖ által kezdeményezett népszavazásra, amelyet „Ausztria az első“ [„Österreich zuerst“] kampányszlogennel népszerűsítettek. A népszavazás követelései a középső sorban jobbról a második panelen olvashatóak. A követelések között szerepelt a bevándorlás leállítása, valamint szigorúbb intézkedések bevezetése az úgynevezett külföldiekkel szemben. A választásra jogosultak csupán hét százaléka vett részt a népszavazáson, így a várt eredmény ellenére a siker elmaradt.
A népszavazás alapvetően demokratikus eszköz. De lehetnek-e a demokratikus eszköznek antidemokratikus céljai?
Ebben a konkrét esetben egy kisebbségi helyzetben lévő népcsoportról van szó. A menedékjogot kérő emberek kevesebb joggal és lehetőséggel rendelkeznek, és védelemre szorulnak. A menedékjog egy védelmi jogállás az üldözés vagy életveszélyes helyzet elől menekülő emberek számára. A nemzetiszocializmus idején szerzett tapasztalatok, amikor egyetlen ország sem akart zsidó menekülteket befogadni – és így emberek milliói váltak a holokauszt áldozataivá – vezettek a Genfi Menekültügyi Egyezmény 1951-es kidolgozásához. Ez máig a nemzetközi menekültjog alapját képezi. Ezenfelül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is hangsúlyozza, hogy a menedékkérőket meg kell védeni.
2019 márciusában az akkori FPÖ belügyminisztere két menekültügyi befogadóközpontot „kitoloncolási központokká“ nevezett át. Az ugyanazon felirattal ellátott táblákat a későbbi kormány alatt aktivisták eltávolították. A táblák egyike és a hozzá kapcsolódó történet a „Változó határok“ [ „Grenzen verändern“ ] című kiállítótérben, a motorkerékpár mellett tekinthető meg.
Részlet ebből:
Das "Lichtermeer" am Heldenplatz - Version 1, Österreichische Mediathek.