Emlékezet és felejtés: a nemzetiszocialista rendszer bűneinek feldolgozása a Második Köztársaságban
1945-ben a szövetséges csapatok felszabadították Ausztriát a nemzetiszocialista uralom alól. A második világháború véget ért, és Ausztria ismét demokratikus állam lett. 1945-től kezdve ezért Második Köztársaságról beszélünk.
De hogyan dolgozták fel a nemzetiszocialista bűnöket?
Ön előtt kézzel írt levelek borítékjai találhatóak, amelyeket Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból és Szerbiából küldtek Ausztriába 2000 és 2005 között.
A vitrinben lévő megsárgult papírok a linzi (ma Voest) Hermann Göring Művekből származnak. Ezek a kényszermunkások személyi aktáinak egy kis részét mutatják be az 1940 és 1945 közötti évekből. Minden lap egy személyhez tartozik, az itt látható akták a Paa-tól Pi-ig terjedő vezetékneveket tartalmazzák.
1945 után a nemzetiszocialista bűntettek intenzív üldözésének rövid szakasza következett. Nem sokkal később viszont Ausztria mérsékelte állítását, s a nemzetiszocializmus vétlen „első áldozatának“ vallotta magát.
A tényleges áldozatok ezáltal figyelmen kívül maradtak, és sokan évekig küzdöttek az elismerésért és a kártérítésért. Csak az 1980-as években kezdődött meg a téma szélesebb körű nyilvános megvitatása és az áldozatok különböző csoportjainak fokozatos elismerése.
Ennek fontos indítéka az 1986-os választási kampány vitája volt, amelyből Kurt Waldheim szövetségi elnökként került ki. Az Ön mögött található jobb oldali falon, a szarvakkal felszerelt sárga építőipari sisaktól jobbra, talál erről bővebb információt.
A kényszermunkások kártalanítására szolgáló kiegyezési alapot későn hozták létre. A kártalanításra jogosultaknak már csak mintegy 15 százaléka volt életben. Ez egyszeri, 1500-7500 eurós jelképes kifizetésre jogosított fel.
A „kárpótlás“ fontos, de többnyire elérhetetlen cél. A múltban elkövetett igazságtalanságok feldolgozása azonban a demokratikus társadalom fontos – és nem csak jelképes – alappillére. A nemzetiszocialista múlt feldolgozása a Második Köztársaság egyik központi kérdése volt és maradt napjainkban is.
Sétáljon a világító évszámokkal felszerelt installáció irányába, ahol a „Fragenausgabe“ elnevezésű keskeny, magas oszlopot találja sok kis fehér kártyával. Az itt látható irodalmi idézetek és kérdések a nemzetiszocialista múlt feldolgozásával foglalkoznak. Kérjük, vigyen magával egy kártyát!